Besurranás

Fandom: Hetalia
Szereplők: Igyekeztem úgy megírni, bármely két ország illjen ide.
Páros: Az előbbiből kifolyólag bármelyik lehet.
Figyelmeztetés: Nincs.

Összegzés: Egy ország beoson a másik házába, ám ott érdekes meglepetéssel találja szemben magát.
***
Tovább>>

Eredetileg Franadának készült (oké, most már tényleg akasszatok fel, szívességet tesztek vele >.<), de végül úgy írtam meg, hogy bármelyik péringet lehet vele értelmezni :)

Mosolyogva, vigyázva nyitotta ki a zárat a kulccsal, amit még vagy egy éve kapott tőle, már nem is emlékszik, miért, de azóta sem kérte vissza. Macskaléptekkel osont a nappaliba, biztosan ott lesz. Szerette volna meglepni, kedvesen, elbűvölően, de a másik nem sejtheti, amit a barátságon túl is érez iránta. De nem volt ott, csak a kandallóban pislákolt a tűz, mintha nemrég mentek volna el mellőle. Tovább lopakodott, benézett a nemzet hálószobájába, még a fürdőszobába is, már csak a konyha maradt. Feldobogott a szíve, minden nap, mikor találkozott vele, egyre vékonyabb lett a gátlásai fala, s a végén már félt, bevallja neki érzelmeit. De ez nem, nem történhet meg, suttogta magának, miközben zajtalanul kitárta a konyhaajtót. Bent tényleg ott ült a keresett, az ebédje előtte, de nem nyúlt hozzá, csak egy papírra firkált. A besurranó kíváncsi lett, ugyan mit rajzol a másik ország, így közelebb osont, s elállt a lélegzete, mikor meglátta. Gyönyörű, kalligrafikus betűkkel a saját nevét látta a papíron, a másik nem is figyelt, úgy rajzolt apróbb-nagyobb szíveket, csillagokat köré, majd ránézett, a felismeréstől elpirult.

- Bárcsak valahogy... – suttogta, nem is merte befejezni a gondolatot. Ekkor a betolakodó mellé lépett, lehajolva a másik szintjére megérintette annak arcát, lágyan suttogta:

- Én is szeretlek. – A szemeiben csodálkozás, ijedtség, zavar villant fel és hamvadt el másodpercek alatt, majd mosoly kúszott az arcára. Mikor az ajkaik találkoztak, lehunyt szemmel élvezte a csókot.

~Vievin, 2013. szeptember 5.