Hannibal ante portas (Yoro)

Fandom: Nyugat
Szereplők: Jókai Mór, Varró Dániel
Páros: Yoro (JókaixVarró, OTP-m *-*)
Figyelmeztetés(ek): Fluff.
Vers: Reményik Sándor: Ne ítélj

Summary: Dani nem akar tudni latinul, viszont előszeretettel inzultál minden rómait és a kereszténységet. Mór szerint pedig ez műveletlenség.
***
Varró Dániel kedvetlenül tologatta ide-oda asztala tartalmát, az égvilágon semmihez nem volt kedve. 
- Lehet, át kéne hívni Fazekas Misit, ő legalább kétszer olyan szórakoztató, mint egy bizonyos sorozatfüggő valaki - vetett lapos pillantást a kanapén elnyúló és elmélyülten Hannibalt néző Jókai felé. A férfi pislogva nézett fel.
- Tessék? - szólalt meg. - Nekem mondtál valamit? Bocsi, nem hallottam. - A fiatalabb érezte, hogy a dugó, mely haragját féken tartja, lassan kifelé csúszik lelkéből.
- Azt mondtam, hogy nálad még Fazekas Misi is szórakoztatóbb - csikorgatta a fogát. - Egyébként meg mi olyan izgalmas azokban a krimikben? Mindegyiknek ugyanaz a vége, elkapják a gyilkost és kész.
- De ez a Hannibal, ez különleges - sóhajtott a másik, tekintetét ismét a képernyőre függesztve, Varró érezte a dugót kissé kijjebb csúszni. Hirtelen eszébe jutott valami.
- Hannibál nem az az ipse, aki ecettel oldott fel valami hegységet? - Mór biccentett röviden felnézve.
- Pontosabban nem "valami hegységet", hanem az Alpokat. És több éven át megszállva tartotta Rómát "az az ipse". - Hangjából kis ingerültség csapott ki, a fiatalabb költő majdnem elvigyorodott. Megvan a gyengepont~
- Engem nem érdekelnek ilyen manusok, sem Róma. Bazzeg, nem is tudok rómaiul! - Kaján vigyorát elrejtendő a számítógépe felé fordulva pötyögni kezdett, várva a válaszra, ami nem is késett soká.
- Istenem, add, hogy ne ítéljek, de én eddig azt hittem, hogy egészen jó költő vagy, most pedig itt manusozol meg ipsézel... Róma pedig latinul beszélt azokban az időkben. Hannibal ante portas, rémlik? 
- Milyen Hannibál antik portás? Mit tudom én, honnan ered? Amúgy meg versben, és mindennapi beszédben is csak a szükségeset beszélem, a többi nem érdekel - nevette el magát Dániel, gyorsan szájára is tapasztotta a kezét,  hogy elfojtsa röhögését, de nem sikerült. Istenem, add, hogy minél halkabb legyek, fohászkodott gondolatban, s amint ez eszébe jutott, még hangosabban röhögve hozzátette:
- És istenben sem hiszek amúgy. - Jókai, szemlátomást egyre vesztve a türelmét, vett egy mély levegőt és nem ordította le kedvese fejét. 
- A Hannibal ante portas azt jelenti, hogy Hannibál a kapunál van, és a római szenátorok kiáltották, amikor meglátták. Egyébként pedig nagy hiba nem hinni Istenben... - Hirtelen kikapcsolta a tévét, hogy felülve szembenézzen Varróval. - A dolgok olyan bonyolultak, és végül mégis mindenek elhalkulnak és kisimulnak, és lábaidhoz együtt hullnak. 
- Azt mondod? - állt fel révetegen a fiatalabb, mellé lepottyantva magát a széken. átkarolva. - Néha magam is ezt hiszem. Mi olyan együgyűn ítélünk, s a dolgok olyan bonyolultak... Ilyenkor az élettől is elmegy a kedvem - sóhajtott. Mór kuncogott, magához húzva a férfit.
- Ne légy más, mint egy szelíd igen vagy nem, de egyre inkább csak igen. 
- Nekem még ennél is jobb ötletem van - mosolyodott el Dániel, miközben megcsókolta. A másiknak torkán akadt a következő két mondat: Ámen. Igen. És a gonosztól van minden azonfelül.Hát, talán nem minden más van a gonosztól...
~Vievin, 2014. augusztus 11.